A földhivatalok által nyújtott adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat találja meg itt.
Töltse le most, s az előre kitöltött adatlap segítségével az ügyintézés gyorsabbá, zökkenőmentesebbé válik.
Ingatlan nyilvántartás
Ingatlan-nyilvántartási kérelem I-II
Kérelem tulajdoni lap másolat szolgáltatása iránt
Kérelem a tulajdoni lapba történo betekintés iránt
TakarNet szolgáltatások igénybevétele iránti kérelem (természetes személyek számára)
Ingatlan-nyilvántartási adatváltozási bejelentés I-II.
Ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus ügyintézéshez (természetes személyek számára)
Ingatlan-nyilvántartási kérelem elektronikus ügyintézéshez (jogi személyek számára)
10B400 adatlap ingatlan vagyonszerzés esetén
Földmérés
Megrendelő lap földmérési és térképészeti adatokhoz
Földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása
Földmérési és térképészeti munkák bejelentése
KÉRELEM az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt "A" jelü adatlap
KÉRELEM az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt "B" jelü adatlap
KÉRELEM a telekalakítási engedélyezési eljáráshoz
Földhasználat
Földhasználati bejelentési adatlap
Földhasználati lap másolat kiadása iránti kérelem
Földvédelem, termőföld más célú hasznosítása
Termőföld időleges más célú hasznosítási kérelem
Általános ismertető
Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal (vidéken a körzeti földhivatalok, a fővárosban a Budapesti 1. és 2. számú Körzeti Földhivatalok) hatáskörébe tartozik.
Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok településenként, azon belül fekvésenként (belterület, külterület, korábban zártkert is) vezetik.
A körzeti földhivatalok (illetve azok kirendeltségei) látják el I. fokon az ingatlanok nyilvántartását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézését.
A körzeti földhivatal felettes szerve a megyei földhivatal, illetve Budapesten a Fővárosi Földhivatal, amely egyben a körzeti földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését is ellátja.
A megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el.
A földhivatalok a hivatalvezető irányításával, a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint végzik munkájukat az alábbi feladatokkal:
Ingatlan-nyilvántartás
Feladatkörébe tartozik a tulajdoni lapot érintő valamennyi ügy intézése függetlenül attól, hogy az ingatlan adataiban, a bejegyzett jogok, tények tekintetében történt-e a változás. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése - azaz valamilyen változtatás végrehajtása az adatokban - az ügyfél kérelme alapján történik. Fő szabály szerint a kérelemre indult eljárásokban a jogi képviselet kötelező, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban az 1996. évi LXXXV. tv. szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A nyilvántartást minden földhivatalban számítógépen vezetik. A változásvezetés során a tulajdoni lapon történt bejegyzésről (törlésről) - azaz az ingatlanhoz fűződő jogok vagy tények megváltoztatásáról - az ügyintéző határozatot hoz, amit megküld az ügyfélnek.
Földmérés
Alapfeladata az ingatlan-nyilvántartási térképet érintő változások előzetes és végleges vezetése. Ügyfél megrendelésére meghatározott szolgáltató (földmérési) tevékenységet végez (pl. épület feltüntetés, telekalakítások, stb.). Kiemelt hatósági feladata a földmérő vállalkozások által készített, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő földmérési munkák vizsgálata és záradékolása.
Földvédelem, földminősítés és földhasználat
Munkája során elsődleges feladata a termőföld minősítése, védelme, a termőföld rendeltetésszerű használata, más célú hasznosítás engedélyezése és az engedély nélküli hasznosítás felderítése és szankcionálása.
Ügyfélszolgálat, adatszolgáltatás
A körzeti földhivatalok többségében önálló ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás. A tulajdoni lap szolgáltatása a hivatal belső adatátviteli hálózatán keresztül, számítógépen történik.
Az ingatlan-nyilvántartás
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. sz. törvény szerint: "Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait."
Az ingatlan-nyilvántartás részei:
- Tulajdoni lap,
- Ingatlan-nyilvántartási térkép,
- Okirattár.
Tulajdoni lap
A földhivatal számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll: (I-II-III. rész).
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
- a település neve, az ingatlan címe,
- helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület),
- az ingatlan területe (m 2 -ben),
- művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó stb.) vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.),
- mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték),
- az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.),
- telki szolgalmi és földhasználati jog.
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:
- tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye),
- állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve,
- vagyonkezelői jog.
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
- földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga,
- földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog,
- vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog,
- elő-, visszavásárlási, vételi jog,
- tartási és életjáradéki jog,
- jelzálogjog, végrehajtási jog,
- továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például:
- a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye,
- jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás,
- bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
- építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás,
- kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása,
- bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye,
- elidegenítési és terhelési tilalom,
- ranghely fenntartás,
- ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye,
- tartós környezetkárosodás,
- épület létesítésének vagy lebontásának ténye.
Az alábbi tulajdoni lap másolat minta a tulajdoni lap másolat tartalmát ismerteti összefoglalóan.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép
Az ingatlan-nyilvántartási térkép az állami földmérési alaptérkép másolati példánya. Feladata, hogy a nyilvántartással összhangban ábrázolja az ingatlanok földrajzi elhelyezkedését. A térkép belterület esetében 1:1000 vagy 1:2000, külterület esetében 1:4000 méretarányban készül. Egyéb önálló ingatlan esetén (pl. társasházi lakás) az alaprajz legalább 1:100 méretarányú. Az ingatlanokkal kapcsolatos térképi változások (pl. megosztás) vezetése az ingatlan-nyilvántartási térképen történik. Az ingatlan-nyilvántartási térkép - mely településenként, térképszelvény felosztásban készül - tartalma az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következő:
- település neve, térképszelvény száma,
- település, fekvés, földrészlet határvonala,
- helyrajzi szám,
- épület, építmény,
- alrészlet, művelési ág, minőségi osztály, mintatér,
- utca, házszám.
A térképet és tulajdoni lapot egyaránt érintő változásokat csak egymással összhangban lehet átvezetni.
Az okirattár
Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott - iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza.
Adatszolgáltatás
A földhivatali, valamint az ingatlanokkal kapcsolatos más hatósági eljárásban a hatóságok, a bíróságok, ügyészségek, önkormányzatok az ingatlan-nyilvántartás aktuális tartalmát (adatok, jogok, tények) kötelesek használni! Ehhez a földhivatal biztosítja az ingatlan-nyilvántartás tartalmának - jogszabályok által meghatározott korlátok közötti - megismerését. Az ingatlan nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lapok tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet.
Az adatszolgáltatás során az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból történő lekérdezés kizárólag az ingatlan adatai alapján történhet, azaz a település neve és az ingatlan helyrajzi száma szerint.
Tulajdoni lapok tartalmának lekérdezéséhez személyi adat (pl. tulajdonos neve) felhasználása csak bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság kérelmére, törvényben meghatározott feladatai ellátására, illetve a közjegyző előtti hagyatéki eljáráshoz engedélyezett, egyéb esetben tilos.
Az adatszolgáltatásért jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.
Tulajdoni lap másolat, típusai
- szemle másolat (csak az érvényes bejegyzéseket tartalmazza),
- részleges másolat (a bejegyzések közül a kívánt sorszámú bejegyzéseket tartalmazza),
- teljes másolat (az érvényes és törölt bejegyzéseket egyaránt tartalmazza).
A hatósági és egyéb (pl. pénzintézeti, hagyatéki) eljárásokhoz jellemzően szemle, sok tulajdonos esetén esetleg részleges másolat szükséges.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma nyilvános, abba bárki – a személyi adatainak nyomtatványon történő regisztrációját követően – betekinthet, illetve arról tulajdoni lap másolatot kérhet.
Térképmásolat
Térképmásolat jellemzően más hatóságok előtti eljáráshoz szükséges (pl.: építési engedélyhez, elvi telekalakítási engedélyhez stb.). A térképmásolat minden esetben díjköteles!
Teljeskörű adatszolgáltatás
Földmérési tevékenységet folytató magán és jogi személyek igénylik általában a teljeskörű adatszolgáltatást, melynek során a térkép, geodéziai alappont és tulajdoni lap adatok szolgáltatására kerül sor díjfizetés ellenében. Ezen adatok ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező megrendelőnek szolgáltatható ki.
Iratmásolat
Általános szabály, hogy a földhivatal okirattárában lévő okiratba csak a jogosult/kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével lehet betekinteni, illetve arról másolatot kiadni.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás
Az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a nyilvántartásba - általános szabályként - csak az a jog, tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy megkeresés megjelöl. A következőkben a teljesség igénye nélkül adunk tájékoztatást a legfontosabb tudnivalókról.
A kérelmet a szerződés keltétől számított 30 napon belül be kell nyújtani a földhivatalhoz, mulasztás esetén az illetéktörvény szerint mulasztási bírságot kell fizetni.
A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, és az ügytől függő egyéb mellékleteket. Eltérő megállapodás hiányában a bejegyzést annak kell kérnie, aki ez által jogosulttá válik (pl. tulajdonjog bejegyzés esetén a tulajdonszerző, vevő, megajándékozott, stb.).
A szerződő felek kérelmüket az ügy érdemi elbírálásáig közös nyilatkozattal visszavonhatják, ekkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti.
Ha a bejegyzéssel érintett külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, úgy a bejegyzéshez kézbesítési meghatalmazottat kell megjelölni.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemély, illetve cég (pl. név-, címváltozás) adataiban történt változást a földhivatal az érdekelt bejelentésére átvezeti. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat pl. személyi igazolvány, cégbírósági végzés stb.
A természetes személy kötelező adatai: családi és utónév, születéskori név, születési hely- idő, anyja neve, személyi azonosító jele (személyi szám), lakcím. Cég (jogi személyek) kötelező adatai: cég neve, statisztikai törzsszáma, székhelye, cégjegyzékszáma.
Széljegy
Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem benyújtása esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. A széljegy jelzi a kérelmező(k) nevét, és az ügy tárgyát is.
Térképi adatváltozás átvezetése
Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érintő változás átvezetéséhez jogszabályban meghatározott változási vázrajz szükséges.
Ez esetben az ügyfél megbízása alapján az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő az elkészített földmérési munkarészeket vizsgálat és záradékolás céljából benyújtja a földhivatalhoz.
A záradékolt, és a hatóság (jellemzően építési hatóság) által jóváhagyott vázrajzot a bejegyzéshez szükséges okiratokkal együtt kell benyújtani ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljára.
Jogok, tények bejegyzése alapjául szolgáló okiratok
"Jogok bejegyzésének, tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, vagy ennek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzési engedélyt." (Itv. 29. §.)
Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására vagy megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek csak közjegyző által készített okirat (közokirat), vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Az okiratok kellékei
Az alább felsoroltakon kívül jogszabály egyéb feltételeket is előírhat. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell:
- az érdekelt magánszemélyek ill. cégek adatait,
- az ingatlan pontos adatait,
- a jog, tény pontos megjelölését,
- a jogváltozás jogcímét,
- a bejegyzési engedélyt,
- állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatot.
Egyéb kellékek
- tartalmazza a keltezés helyét, idejét,
- az érdekeltek saját kezűleg írták, és aláírták,
- több lapból álló magánokirat esetén minden lapnak tartalmaznia kell a szerződő felek a készítő és ellenjegyző személyek kézjegyét.
Egyéb fontos tudnivalók
Írásra és olvasásra képtelen személy jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt közjegyzői okiratba foglalták.
Igen leszűkült a pótolható hiányosságok köre, ezért a kérelem benyújtása előtt ellenőrizni kell, hogy valamennyi, a bejegyzéshez szükséges okirat elkészült-e, és ezek a szükséges adatokat tartalmazzák-e.
Nem pótolható hiányosság esetén a földhivatal a kérelmet elutasítja.
A körzeti földhivatal ingatlan-nyilvántartási határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül a megyei földhivatalhoz lehet fellebbezni.
Vonatkozó hatályos jogszabályok
(nem kimerítő jelleggel)
- A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FM., és 21/1997 (III. 12.) FM-HM rendeletek,
- 63/1999 (VII.21.) FVM-HM-PM együttes rendelet,
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény és a végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM. rendelet,
- A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény,
- A szövetkezetekről szóló 1992. évi II. törvény; 2006. évi X. törvény,
- A földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999 (XII. 22.) FVM rendelet,
- A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet,
- A földhivatalokról szóló 62/1999. (VII. 21.) FVM. rendelet,
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás részletes szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
- A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény,
- Az 1959. évi IV. törvény (polgári törvénykönyvről),
- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény,
- A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 41/2002. (V.14.) FVM rendelete,
- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,
- 1996. évi LXXXV. törvény az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról.
Komplex akadálymentesítési program a Veszprémi Megyei Földhivatalban
A Miniszterelnöki Hivatal által az Új Magyarországért Fejlesztési Terv operatív programjai keretében kiírt pályázatok közül a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program TIOP-3.1.1./07 számú „ A közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése” című pályázaton vettünk részt.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a Veszprém Megyei Földhivatal elnevezése 2011. január 1-től Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatalára változott. Ezzel egyidejűleg az adószámunk 1578941-2-19-re, a számlaszámunk 10048005-00301569-00000000-ra változott.
Igazgatási, szolgáltatási és eljárási díjak
Földhivatali szolgáltatási díjak 2011. január 1-től
Tájékoztatás az ingatlan adataiban történt változásokról
A fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az ún. tulajdonjog fenntartással történt adásvételek esetében
Felhívjuk
a Tisztelt Ügyfelek és az eljáró jogi képviselők szíves figyelmét, hogy
– a Legfelsőbb Bíróság egy kapcsolódó ügyben hozott döntésével is
összhangban – mind a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének
feljegyzésére irányuló eljárásban, mind az ezt követő tulajdonjog
bejegyzésére irányuló eljárásban is meg kell fizetni a 6.600,- Ft
igazgatási szolgáltatási díjat, mivel a körzeti földhivatalok a tény és
a jog feljegyzéséről, illetve bejegyzéséről két külön eljárásban, külön
határozattal döntenek. A vevő(k) tulajdonjogának bejegyzéséhez tehát
összesen 13.200,-Ft eljárási díj megfizetése szükséges, amennyiben
tulajdonjog fenntartással történik az adásvétel.
A tagállami állampolgárok ingatlanszerzésére vonatkozó szabályok
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjához képest letelt az az átmeneti időszak (moratórium), amely alatt Magyarország fenntarthatta a termőföldnek nem minősülő ingatlanok megszerzésére vonatkozóan a hatályos jogszabályokban foglalt korlátozásokat (ld. termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88/A-C. §-ok). A 2009. május 1. napját követően benyújtott kérelmek esetében ezen rendelkezések már nem alkalmazhatók, ezért Magyarországnak biztosítania kell a termőföldnek nem minősülő ingatlanok tagállami állampolgárok által történő korlátozásmentes megszerzésének lehetőségét.
Ezen rendelkezések szempontjából tagállami állampolgárnak kell tekintetni: az Európai Unió 27 tagállamának polgárát, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam (Svájc) állampolgárait, ideértve a természetes személyek mellett a bejegyzett jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is.
A termőföldek vonatkozásában az átmeneti időszak 7 év, amely továbbra is fennáll, így a tagállami állampolgár termőföldszerzése vonatkozásában a korlátozó rendelkezéseket 2009. május 1-jét követően is alkalmazni kell.
